|  A dinnyetermés egyötöde selejtként végzi, mert valamely esztétikai vagy minőségi okból nem piacképes vagy legalábbis nem zöldségpiacon. Ettől függetlenül a magas cukortartalmú lédús gyümölcs felhasználható például bioüzemanyag alapanyagaként. Eddig ezek a selejtes dinnyék beszántásra kerültek, de az egyre dráguló üzemanyagárak mellett rövidesen megváltozhat a dinnyesors és akár bioetanol formában hasznosulhat. Az évente leselejtezett dinnyékből több mint kétszáz liter bioetanolt lehetne előállítani hektáronként.
 Az algák ígéretes biodízel alapanyagok lehetnek. Erre a következtetésre jutottak az Exxon Mobil és a Synhtetic Genomics vállalatok is, amikor az algából előállított biodízel kutatásokra hatszáz millió dollárt fektettek be. A kutatók az algatermelés olyan módjának keresik, amely a megfelelő hozam mellett is környezetbarát módon és gazdaságosan üzemelhet. Az intenzív algatermelésnél használt cső bioreaktor esetében túlzottan sok energiát kell fordítani a folyamatos algakeverésre. Egy másik eljárás esetén, ahol nagy felületű nyitott algatavakban történik a termelés, egyrészt az elpárolgó víz pótlása, másrész az alacsony hozam a probléma. Megoldást hozhat egy új eljárás, ahol a zárt csőrendszerben termesztett algák keverését vízterelők beépítésével és ezáltal a víz örvénylő mozgásra kényszerítésével segítenék elő. (VIDEÓ!)
 Új törvényjavaslat előkészítésén dolgozik az RMDSZ Kovászna megyei szenátora, amely nyomán meghonosodhatnának az energiaültetvények. Már több helyen is termesztenek energianövényeket Romániában, de a további elterjedésüknek egy telepítést támogató törvény adna lendületet. Az EU elvárásai Romániával szemben, hogy energiaigényük 20 százalékban megújuló forrásokból származzon, amelynek nagy részét a biomassza hasznosítás is adhatja. A szakemberek szerint rengeteg a parlagon heverő mezőgazdasági vagy mocsaras területet, ezeket lehetne energianövényekkel betelepíteni. Ilyen célra főleg az energiafűz lehetne alkalmas, melynek terület alapú támogatását és 50-70 százalékos mértékű költségtérítését célozza a most kidolgozásra kerülő törvényjavaslat.
 A repcére egyaránt igényt tartanak az élelmiszeripari és a bioüzemagyagokat gyártó cégek. Repcéből készül többek között a biodízel is, de idén az EU-ban termelt repcének nem kedvezett az időjárás, kevesebb, mint 20 millió tonna lehet a termés, így a hiányt a szokásosnál is több importtal kell fedezni. A legnagyobb repce exportőrök közé Ausztrália és a FÁK-tagállamok tartoznak, így ezekből az országokból származhat a hiányzó 2-3 millió tonna repce. Hasonló repcehiánnyal küzdenek Japánban és Kínában is.
 Egy német energiakonszern a Vattenfall, új biomassza erőművek építésével és üzemeltetésével csökkentené a szén-dioxid kibocsátást és a zöldenergia előállítást. Mindezzel nem is lenne különösebb gond, ha lenne elég fa az ellátáshoz, márpedig abból nincs elég a Berlin közelében megépítendő erőművekhez. A hiányt import fával váltanák ki, ami a gyakorlatban a volt német gyarmati területekről, főleg Libériából származhat. Az egykori kaucsuktermést adó fák maradványait az energetikai cég beszállítója felaprítja, de helyére új ültetvényeket telepít.
 Az amerikai hadsereg számára kifejlesztett motort már a civilek is megvásárolhatják 18 és fél ezer dollárért. A HDT egy olyan kétkerekű, amelynek 33 lóerős motorja nem válogat, így tankolható biodízel, bioetanol, benzin, gázolaj vagy egyéb folyékony üzemanyagok (JP4-5-8-stb.) is. A motor robosztus kivitelű, magán viseli a katonai alkalmazás jellemzőit, de mindenben megfelel a civil használathoz, nem zajosabb, mint más motorok. A kiválasztott üzemanyagtól függően plusz-mínusz 500 kilométeres hatótávra képes.
 2013 végére már üzemszerűen működhet a biomassza erőmű Vép határában, ahol faaprítékot hasznosítanak majd, kapcsolt villamos- és hőenergia termelés céljára. A helyi önkormányzat az alapos tájékozódás után áldását adta a 11 milliárdos beruházásra, amelyet egy projektcég saját és banki forrásokból épít meg, modern technológiát alkalmazva. A tüzelőanyagot, az évi 120 ezer tonna apritékot a környék faipari vállalkozásaitól szereznék be és hordanák az erőműbe teherautókkal négy irányból. |
 Az önkormányzati választásra időzítették Szerencsen a sokat vitatott szalmabála tüzelésű biomassza erőmű építésével kapcsolatos népszavazást. A választások napján arra a kérdésre is választ várnak, hogy a fejlesztéssel együtt járó munkahelyteremtés vagy a világörökséghez tartozás a fontosabb a lakosoknak. A szőlő és bortermelő gazdák ellenzik az erőművet, mondván egy történelmi borvidéken az nem kívánatos, míg az önkormányzat támogatná az iparfejlesztést, példaként említve a régi cukorgyárat, mint ipari létesítményt, ami majd száz évig működött a városban.
| |