Energiacentrum hírportál: itt gyorsan és egyszerűen megtalálja a legaktuálisabb információkat, újdonságokat és egyéb érdekességeket. Hasznos információkkal szolgálunk olyan energiafelhasználási lehetőségekről, mint a napelem, napkollektor, szélgenerátor és az alternatív energia. Reméljük, hasznára leszünk Önnek.

The Fix címmel készített egy 5 perces kampányfilmet Robert Redford, hogy ráébressze az amerikai közvéleményt a BP olajcég által a Mexikói-öbölben okozott környezeti katasztrófának következményeire.Az emberbaráti akcióiról is ismert amerikai filmművész megemlékezik a katasztrófa 11 halottjáról és felhívja a figyelmet arra, hogy a „fekete ár” okozta károk milyen hatást gyakorolnak az Egyesült Államok egész gazdaságára és arra szólítja fel nézőit, hogy gyakoroljanak nyomást az olajcégekre, valamint a politikusokra, különösen azokra, akiknek a választási kampányait éppen az előbbiek pénzelték. „Kamasz koromban a Standard Oilnál dolgoztam. Ismerem jól ezt a munkát és ezért tudom mi van ama reklámkampányok mögött, amelyek úgy beszélnek az olajcégekről, mint a környezet megkímélőiről. Ne hallgassák tovább az olajcégek propagandáját és kongresszusi bábjaikat, akik csakis az ő érdekeiket képviselik. Ez ártalmas az egészségre” – mondja a kisfilmben Redford.

Karbonátokat fedezett fel a Marson a Spirit amerikai robotkutató azokat a kőzeteket elemezve, amelyeket a Comanche-fennsíknak elnevezett területen, a Columbia Hills-en, a Gusev kráter közelében talált.A kutatók régóta keresnek karbonát tartalmú köveket a Marson. A karbonátok akkor alakulnak ki, ha vulkáni kőzeteket víz és széngáz ér. Ha a víz savas, a karbonátok feloldódnak. Jelenlétük tehát azt bizonyítja, hogy van a bolygón egy semleges környezet, amely kedvezőbb az élet megjelenésének, mint azoknál a savas vizeknél, amelyeknek az Opportunity lelte meg nyomát a Meridiani Planumon.

A dél-afrikai környezetvédelmi és idegenforgalmi minisztérium becslései szerint az országban június 11-én kezdődő, egy hónapig tartó labdarúgó világbajnokság 2,8 millió tonna széndioxidot termel. Ez megfelel egy űrsikló 6000 repülésének, az Etna három éves viszonylag csendes működésének, és több, mint amennyi felszabadul egymilliárd cheeseburger gyártásakor. A becslések alapja az úgynevezett „carbon footprint”, az emberi tevékenységek széndioxid-felnyomata. A tanulmány elemezte a 32 futballcsapat és kíséretük utazásait, a stadionok építését, a létesítmények által felhasznált energiát, a sportolók elhelyezését és a szurkolók mozgásait. Ebből kiszámították, hogy mintegy 1,2 millióan nézik meg a 64 mérkőzést élőben, és ez fejenként 2,3 tonna széndioxidot jelent, ez egy átlagos család négy havi CO2-kibocsátásának felel meg.

Több mint évi 550 milliárd dollár állami támogatást kapnak évente a világ országai a fosszilis energia-árakhoz, elsősorban a feltörekvő gazdaságokban, hogy alacsonyan tartsák az üzemanyagárakat, vagy pedig hogy csökkentsék a helyi cégek költségeit – állapította meg a Nemzetközi Energia-ügynökség, amelynek értékeléséből a londoni Financial Times idézett.A G20-csoport, amelynek olyan fejlődő óriások, mint Kína és India, valamint a világ egyik vezető olajipari hatalma, Szaúd-Arábia is tagja, tavaly megállapodott arról, hogy csökkentik az üzemanyagokon és a fosszilis energia-forrásokon lévő állami dotációt. Az ügynökség szerint ez éppen az említetteket, továbbá Iránt és Oroszországot érintik.

A Norvég természetkutató intézet (Nina) legutóbbi jelentése szerint az Északi-sark ökorendszere sokkal sebezhetőbb egy esetleges nagyarányú olajszennyezéssel szemben, mint az Északi-tengeré, ahol immár harminc éve folyik olajkitermelés.Ennek oka, hogy az Északi Jeges-tenger földrajzilag elszigetelt és hiányzik a védelemhez és a tisztításhoz szükséges infrastruktúrája.Az Egyesült Államok Geológiai Intézetének (USGS) adatai szerint a világ hagyományos szénhidrogén-készletének 22 százaléka található az Északi-sarkkörön túl. Ebben a körzetben található az Oroszországtól Kanadáig terjedő Shtokman gázmező, amelybe eddig 30 milliárd eurót fektettek be a különböző cégek.A veszélyek máris konkretizálódnak. Norvégiában például a Lofoten-szigeteken a helyi Statoil cég nagy erőkkel végzi a szénhidrogén-kutatásokat. Egy olyan térségben, ahol az uralkodó áramlatok azonnal a partokra sodornák az olajszennyezést, és tönkretennék a tőkehalak szaporodásának egyik legfontosabb élőhelyét. (Itt tombol az örvénylő Moskstraumen áramlat, amely már a 19. századi irodalomban, Poe-nál, Vernénél, Melville-nél az óceán rémségei között szerepel „maelström” néven).

Elutasította a British Petrolium olaj óriáscég James Cameron világhírű filmrendező segítségét a Mexikói-öbölben terjedő olajfolt megállításában. A Titanic és az Avatar sokszoros Oscar-díjas rendezője ugyanis évekkel ezelőtt olyan mélytengeri technológiák kifejlesztésében vett részt, amelyeket aztán felhasznált a Titanic óceánjáró, valamint a német Biscarck csatahajó roncsainak felkutatásáról szóló dokumentumfilmjeihez. Ezek mintegy 3 kilométerrel a tenger alatt fekszenek, vagyis jóval mélyebben, mint a megsérült DeepWater kút, amelyből azóta is ömlik az olaj. Cameron ma is egy minitengeralattjáró-flotta tulajdonosa és a Fehér Ház is örömmel vette felajánlását.„Ismerek nagyszerű embereket, akik tudnak nagy mélységben dolgozni víz alatti járművekkel és optikai szálas elektronikus rendszerekkel. De ezeknek az ostobáknak nem kell a segítség” – fakadt ki dühösen Cameron az amerikai környezetvédelmi hivatal tanácskozásán.Időközben a BP bejelentette, hogy teljes egészében finanszírozni fogja annak a hat mesterséges szigetnek a felépítését, amelynek célja megvédeni az amerikai Louisiana állam partjait a fekete ártól. A költségeket 360 millió dollárra becsülik.

A június 1-én kezdődött hurrikán-szezon nem csupán a Mexikói-öbölben terjedő olajfolt megállítását akadályozhatja meg, különös tekintettel a louisianai partok előtt felállítandó mesterséges gátra, hanem súlyos csapást mérhet az Atlanti-medence olajkútjaira és tengeralatti olajvezetékeire.Az amerikai Nemzeti Oceán- és Légkörügyi Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA) május 27-én közzétett jelentése szerint a következő hat hónapban különösen erős ciklonikus tevékenység várható az Atlanti-medencében és különösen a Mexikói-öbölben. Az amerikai hivatal szerint akár 14-23 trópusi vihar is pusztíthat. (A korábbi évek átlaga 11 volt.) Ezek közül 8-14 alakulhat át hurrikánná, 120 km/óra feletti szelekkel. A NOAA azt jósolja, hogy 3-7 3. kategóriás hurrikán is lesújthat a térségre, ezeket a viharokat 178 km/óra feletti szelek kísérik. Amerikai tengeri kutatók eközben első ízben tanulmányozták a hurrikánok hatását az óceáni talapzatra. A Geophysical Research Letters folyóiratban június 10-én megjelenő tanulmányukban kimutatták, hogy a ciklonok felszíni hatása egészen 90 méter mélységig érezhető.

A BP olajcég illetékesei már márciusban tisztában voltak az április 20-án a Mexikói-öbölben felrobbant platform, a Deepwater Horizon biztonsági kockázataival, sőt, belső dokumentumokból az is kiderült, hogy egyes biztonsági berendezések állapotát már egy évvel korábban is aggasztónak találták – írta a The New York Times. 2009. június 22-én Mark E. Hafle, a BP egyik olajmérnöke olyan jelentést küldött a cég vezetésének, amelyben figyelmeztetett arra, hogy az a fémburkolat, amellyel a vezetékeket megerősítik, nem bírja ki az olaj nagy nyomását. „Nyilvánvalóan ez lenne e legrosszabb, ami bekövetkezhet, de miután saját szememmel láttam már ilyent, tudom, hogy előfordulhat” – írta Hafle. Ennek ellenére Hafle a múlt héten egy louisianai meghallgatáson tagadta, hogy a BP „korrektül járt el az ügyben, figyelembe vett és megoldott minden kockázati tényezőt”.A gondok azonban nem oldódtak meg a Hafle-jelentés után sem, és néhány héttel a robbanás előtt a BP mérnökei arra a következtetésre jutottak, hogy a fémburkolat hatástalan lesz, mint szigetelő. Azóta már kiderült, hogy közvetlenül április 20 előtt a berendezésekből vett minták egyértelműen arra utaltak, hogy az olajkútban lévő gáz forrásban van, vagyis a robbanás bármikor bekövetkezhet.És a kiömlő olajat azóta sem tudták megfékezni. Egy névtelenséget kérő szakértő mindazonáltal csodálkozásának adott hangot, hogy a BP nem készített elemzést arról, hogy a lehet-e folytatni az olajkitermelést azután, hogy a kút ismét emberi ellenőrzés alá kerül.

Az új franciaországi autók széndioxid-kibocsátása jelenleg a legkisebb Európában: 133g/kilométer. Ugyanakkor a közúti közlekedés összmérlege mégis kedvezőtlen a nagy kamionforgalom miatt – ezt állapította meg a francia energiagazdálkodási ügynökség (Ademe) májusban közzétett jelentése. A statisztikák 2008-ban még 140g/km-t mutattak, de ha folytatódik ez a tendencia, akkor 2010 végére már csak 130g/km lesz az új autók CO2-kibocsátása. Ezt erősíti az az adat is, hogy a 2009-ben eladott új gépkocsik 75%-a 140g/km-nél kevesebb szennyező anyagot bocsát ki. Öt évvel korábban ez az új autóknak mindössze 40 százalékára volt igaz.A fejlődésnek számos ösztönzője volt: 2006. július 1-én bevezették Franciaországban az „energia-matricát”, amelynek értelmében 2 euróval drágább lett a forgalmi engedély 200-250 g/km-es CO2-kibocsátás esetén, és 4 euróval efelett; 2008-ban ökológiai bonus-malus rendszert vezettek be a biztosítóknál, majd következett a „bezúzási prémium” (prime á la casse), amely 2009-ben 1000 eurót adott minden olyan, 155g/km alatti CO2-t kibocsátó új gépkocsi vásárlójának, ha egyúttal átadta megsemmisítésre 10 évnél régebbi gépkocsiját.

A nemrégiben pórul járt olaj fúrótornyot most egy újabb fúrótorony követte, ami földgázt termelt ki a Karib-tengerből Venezuelában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a gázkútból nem észleltek szivárgást és a tornyon dolgozó, közel száz munkást is kimentették. Nem volt hosszú életű a létesítmény, nagyjából egy évig üzemelt a Dragon földgázmezőn és földgázkutak fúrását végezte. A korábban a Mexikói-öbölben elsüllyedt olajplatform kapcsán a BP közel ötszáz millió dollárt költött a környezeti károk csökkentésére. A torony süllyedése mellett az olajcég piaci értéke is mintegy harmincmilliárd dollárt süllyedt.

A régóta agonizáló szenes erőmű bezárásáról is dönthet a május közepére összehívott közgyűlés. A Vértesi Erőmű és bánya másfélezer ember munkahelye és az MVM többségi tulajdona, eddig mindig megúszta a bezárást. A korábbi évek által termelt milliárdos veszteségeket mindig a fogyasztók fizették a villanyszálába épített szénfillérekkel, 0,2 Ft/kWh értékben. A rendkívüli közgyűlés most lehet, hogy megadja a kegyelemdöfést a gazdaságtalan erőműnek.