Számos érdeklődőnk teszi fel újból és újból a kérdést, hogyan tudna megszabadulni a sokunkat aggasztó gáz függőségtől az egyre növekvő számláktól. Lehetséges lenne-e pl. szélgenerátor vagy napelem, esetleg napkollektor segítségével fűteni, ezzel egyúttal egy olcsó és gyors beruházással energetikailag önállósodni. Ennek a kérdésnek a megértéséhez nem mindannyian rendelkeznek rálátással. Ez a visszatérő igény inspirálta az Energiacentrum.com mérnökeit, hogy alaposan megvilágítsuk a kérdést és eloszlassuk a félreértéseket, bemutassuk a lehetőségeket egyszer s mindenkorra tiszta képet vázoljunk fel.
Amint beköszönt a fűtési szezon, sokan gondolkodunk el azon, hogyan lehetne a gáztól függetlenül akár a megújuló energiás eszközök, napelem, napkollektor esetleg szélgenerátor segítségével olcsóbban fűteni.
Az utóbbi időkben történt energia áremelések és a politokai események által keltett bizpnytalanságok miatt, főleg a földgázra alapozott fűtéssel rendelkezők körében egyfajta növekvő igény jelentkezik a függetlenedésre és más típusú energiahordozók iránti élénk érdelődés mutatkozik.
Nem várható el természetesen mindenkitől, hogy bizonyos mélységben átlássa az energetikai összefüggéseket, tehát itt egyszerűen próbáljuk elmagyarázni, milyen reális lehetőségek vannak, illetve mi az ami hazánkban irreális e téren.
Hazánk éghajlati adottságai miatt az év nagyobbik részében a külső hőmérséklet kényszeríti ki, hogy valamilyen módon lakásainkat fűtsük fel. A korábbi évtizedekben propagált, de akkor még talán megfizethető földgázra alapozova kiterjedt hálózat épült ki. Meg is szoktuk a kényelmet és kielégítő megoldást adó energiahordozót, melynek árát mára egyre nehezebben tudják sokan megfizetni. Olykor e mellett még riogató híreket hallhatunk az ellátás biztonságával kapcsolatban is.
Természetes ezek után, hogy gondolatink főképpen a fűtési szezon előtt és alatt azon kalandoznak, hogyan tudnánk valami fúrmányos módon helyzetünkön változtatni.
Az igény tehát teljesen érthető és természetes. Lássuk azonban milyen irányban érdemes továbblépni.
Unalomig ismételt szlogen, hogy a legolcsóbb energia a fel nem használt energia. Ennek a kijelentésnek viszont nagyon is sok hasznos mondanivalója van, tehát értelmezzük úgy, hogy azt az energia mennyiséget próbáljuk csökkenteni, amit pl. a fűtésre szánnánk, mert ez hosszú távon fog hatni, bármivel kell is fűteni.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy amennyiben építkezés előtt állunk, válasszunk olyan technikákat és építőanyagokat, amelyek jó energetikai jellemzőket és szigetelést biztosítanak. Mára újra felfedezzük a passzív szolár technológiát, melynél egyszerű építészeti hatásokkal télen a napenergiának utat engedhetünk az épület belselyébe úgy, hogy nyáron nem szenvedünk ugyanettől a hatástól. A déli irányba néző homlokzat és tető megfelelő kialakítása lehetővé teszi, hogy a téli napsütést is hasznosítsuk, evvel is energiát spórolva.
A megfelelő falvastagság, a falazó elemek megválasztása és a hőszigetelés egyaránt nagyon fontos. Így tudunk hosszú távra előrelátó módon cselekedni és gazdaságosan, környezettudatosan eljárni. Ma már egyre többet hallani az un. passzív házakról, ahol minden olyan technikát bevetnek, ami az energiafelhasználás csökkenése irányában hat. Az ilyen típusú épületek értékesebbek is, így befektetésként is értelmezhetőek. A fűtési rendszerekben lévő hőleadók esetében legtőbbször az alacsonyabb vízhőfokkal üzemeltethető padlófűtés vagy falfűtés használata kevesebb energiát igényel, e mellet kellemesebb hőérzetet ad.
Igen ám, de mit tehetünk akkor, ha már egy meglévő házat szeretnénk energetikailag kedvezőbb helyzetre hozni. Ilyen esetben is lehetőségünk van a hőszigetelésre, amivel jelentősen spórolhatunk a fűtés számlán. A nyílászárók cseréje kedvezőbb hőtechnikai jellemzőjűre további jó irány.
Ekkor jön a klasszikus elképzelés, hogy vessük be a megújuló energiákat a fűtési energia ellátására.
A napenergiát már említettük, legalábbis a passzív hasznosítás kapcsán.
Az aktív eszközök közül a termikus eszköz a napkollektor.
Napkollektorral lehetséges a használati melegvíz ellátás. Amikor süt a nap, tehát télen is, akkor a hasznosíthatjuk a sugárzó energiát. Ennek korlátai akkor jelentkeznek, ha több napon keresztük nem süt a nap és ez télen sokszor előfordul. Ilyen esetben ez a megoldás keveset segít, mert a melegvíz tárolókban is lehül a víz. Ezért tehát önállóan a fűtésre nem, legfeljebb fűtés-rásegítésre alkalmas a napkollektor.
A másik aktív eszköz a napelem.
A napelem villamos energiát termel, amit ma már vissza tudunk kapcsolni a hálózatra, ennek nagy előnye, hogy nem feltétlenül kell tárolni az energiát pl. akkumulátorokban, hanem a visszatáplálás által a hálózat tárolja a napelem által szolgáltatott áramot. Ilyen rendszereknél a villanyóránkat lecserélik, ami ezek után visszafelé is tud majd forogni, ha több energiát termelünk, mint amennyit felhasználunk. Ezzel a módszerrel előre dolgozhatunk, majd a tartalék energiát használhatjuk több irányban is, szükség esetén fűtésre is.
Ugyanezt a rendszert kiépíthetjük szélgenerátorral is, bár a szélenergia nehezebben kiszámítható. A szélgenerátoros rendszerek már jellemzően építési engedélyt is szükségessé tesznek és a meghibásodás is jellemzőbb lehet.
Ezen utóbbiakban felsorolt eszközökre általában nem szokott senki fűtést alapozni. Ez főleg azért van így, mert a gyakorlatban a fűtési energia igény egy épület összes energiafelhasználásának akár 80%-a is lehet. Ekkora igényt kielégítő rendszer kiépítése viszont nagyságrendekkel nagyobb lenne, mint ha csupán az éves villamos energia igényt váltanánk ki, ami tehát az összes igény 15-20 %-a. Ezért, ha mindezt fűtésre is használni szeretnénk, akkor 5-ször, 6-szor nagyobb rendszert kellene kiépíteni, amely már valószínűleg nem reális.
Akkor viszont mivel fűtsünk a gáz helyett?
Nézzünk meg két másik megoldást.
A geotermikus hőszivattyú a föld hőjét használja, de e mellett villamos energiát használ fel. A dolog nagyon érdekes, de becsapós is egyben. Akkor szabad csak választani, ha mind a körülmények, mind a berendezés minősége, hatékonysága indokolja. Fontos a jó COP értékű hőszivattyú, mert 3-4 COP értékű berendezés esetében, még nem biztos, hogy érdemes belevágni a több milliós megvalósításba.
Kicsit kényelmetlenebb, de olcsóbb fűtést jelenthet a biomassza tüzelés, lehet az tűzifa, brikett esetleg pellet, szalmabála vagy apríték tüzelés. Az ilyen megoldású fűtési rendszer mindenféleképpen megújuló, újratermelhető. Mindezek mellett biztonságérzetet növel, ha a kémiailag tárolt energia betárolva rendelkezésünkre áll.
05.10.2009